biográfia



Szülők Papp László 1926. március 25-én született Budapesten. Édesapja, 1937-ben bekövetkezett haláláig, gépkocsivezetőként dolgozott. Ezután édesanyja kis fűszerüzletéből tartotta el a családot, Lacit és húgát. A kis Laci sokat segített édesanyjának. A piacra járt vele beszerezni az árut, reggel pedig, mielőtt iskolába ment, kihordta a tejet és a kiflit a vevőknek.

Édesapja hegedülni taníttatta, de ökölvívó mérkőzésekre is elvitte, sőt ő maga is járt ökölvívó edzésre. Édesapja halála után abbahagyta a hegedülést, melyben nagyon tehetségesnek bizonyult és a labdarúgással kezdett foglalkozni, amely sportágban szintén sikeresen tevékenykedett. Közben a barátaival elmentek egy edzőterembe, hogy megpróbálkozzanak az ökölvívással, de az első edzésen úgy megverték őket, hogy elment a kedvük az ökölvívástól.

Edzőjével, Adler Zsigmonddal A II. Világháború befejezése után a 19 éves Papp László ismét megpróbálkozott a boksszal. Tehetségét nevelő edzője, Fehér István, hamar felismerte, majd Adler Zsigmonddal való találkozása meghatározta későbbi életét. A két ember elválaszthatatlan barát lett és együtt érték el a világraszóló sikereket.

Papp első mérkőzéseit külföldön vívta, ahol legtöbbször kiütéssel nyert, majd eljött 1945. október 6-a, amikor a válogatott csepeli Bicsák ellen nem tudott mérkőzni az ellenfele és Papp Lászlót dobták be a Budapesti Vasutas Sport Club vezetői. A mérkőzést Bicsák a második menetben feladta és Papp elindult a világhírnév felé. Mérkőzésről-mérkőzésre legtöbbször kiütéssel győzött. Időnként, főleg a kezdeteknél becsúszott két döntetlen és 9 vereség is. Papp László körülbelül 300 mérkőzést vívott, melyek nagy részét kiütéssel, vagy feladással illetve döntő fölénnyel nyerte meg.

1956 Olimpia, Melbourne, Papp - Pietrzykowski Papp László olimpiai bajnokként mindössze kétszer szenvedett vereséget. Mindkétszer betegség után, nem megfelelően felkészülve utazott a versenyekre. Az akkori sportvezetés mindenáron kierőszakolta Papp indulását, edzője és orvosai tiltakozása ellenére.
Először a szovjet Tyisin bizonyult Pappnál jobbnak az 1953-ban rendezett varsói Európa-bajnokságon, annak ellenére, hogy Papp előtte már kétszer legyőzte Tyisint. Első alkalommal 1951-ben a berlini Főiskolai Világbajnokságon, majd 1952-ben, Moszkvában, a Szovjetunió - Magyarország válogatott csapattalálkozón.
A másik ökölvívó, aki legyőzte Papp Lászlót, mint olimpiai bajnokot a lengyel Pietrzykowski volt, aki előtte szintén vereséget szenvedett Papptól, 1954-ben Budapesten a Magyarország - Lengyelország csapattalálkozón. 1956-ban, az olimpia előtt két hónappal, Varsóban, egy nemzetközi versenyen a második menetben döntő fölénnyel győzött a lengyel fiú Papp ellen.
Papp Lászlónak nem szegte kedvét a vereség. Tudta, hogy tüdőgyulladás után, felkészületlenül állt ki akkor lengyel ellenfele ellen és az olimpián, Melbourne-ban, az elődöntőben ismét legyőzte Pietrzykowskit.
1957-ben a Pietrzykowski elleni, melbourne-i győzelem történetét játékfilmben dolgozták fel "Nehéz kesztyűk" címen. A film főszerepét maga Papp László játszotta.

1947-56-ig válogatott kerettag volt és hétszer nyert magyar bajnokságot (1946, 1947, 1952, 1953, 1954, 1955, 1956).

Papp László harmadik olimpiai győzelme után, 1957-től, állami engedéllyel a profik táborába lépett, ahol 29 mérkőzésből 11-t kiütéssel, 12-t pontozással, 4-t technikai k. o. - val nyert meg. Két mérkőzés döntetlennel végződött, bár a szakemberek és az újságok szerint ezeken a mérkőzéseken is Papp volt a jobb.
Papp László "hazai" mérkőzéseit Bécsben, a Stadthalle-ban vívta, mert Magyarországon profiként nem bokszolhatott. A magyar határ menti települések televízióval rendelkező családjai nézhették mérkőzéseit, amelyeket az osztrák televízió közvetített. Huszonkilenc mérkőzéséből Magyarországon csak a dán, Chris Christensen ellen aratott Európa-bajnoki győzelmét közvetítette a Magyar Televízió.
Rendkívül népszerű volt Ausztriában. Az osztrákok teljesen magukénak tekintették Papp Lászlót. Bárhol megfordult azonnal tömeg vette körül.
1962-ben profi Európa-bajnok lett, mely címét hatszor védte meg. 1964 végén a magyar kommunista állami sportvezetés pályafutásának befejezésére kényszerítette, megfosztva őt attól a lehetőségtől, hogy a világbajnoki címet is megszerezze.
Ezt a méltánytalanságot soha nem tudta kiheverni. Egész további életére rányomta bélyegét a letiltása.
Adler Zsigmond szerint profi pályafutása felért két olimpiai bajnoksággal.

Papp László, akit akkor már az egész világ Papp Lacinak hívott, edző lett.
A Papp - Adler duó egész más edzésmódszert vezetett be. Először is személyre szabott versenyeztetést és kemény edzésmunkát. Továbbá a magánéletben is sportemberhez méltó magatartást követeltek azoktól, akik a magyar színeket képviselni akarták a világban.
Ettől kezdve megtiszteltetés volt annak, aki válogatott lehetett.

Papp László vezetésével a Magyar Ökölvívó Válogatott olimpiai és világbajnoki aranyérmet, két olimpiai ezüstérmet és több olimpiai és világbajnoki bronzérmet szerzett.
Számos Európa-bajnoki első, második és harmadik helyet szereztek a magyar ökölvívók.

Papp László 1992-ben nyugdíjba ment. Utána saját boksziskolát nyitott, amit sajnos anyagi támogatás hiányában be kellett zárni. Utána néhány egyesületnél segített, végül 1996-ban betegsége miatt abba kellett hagynia edzői tevékenységet.
2003. október 16-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.